dr Garai István Levente

Kiskunfélegyháza

Fekvése
A Bács-Kiskun megyei középváros a Duna-Tisza közén található. Jelentős közlekedési csomópont: a városon áthalad az 5-ös számú főút, az M5-ös autópálya. A város vasúti forgalma is kiemelkedő: a Budapest–Szeged vasútvonalon fekszik, de közvetlen vonatok közlekednek Kiskunhalasra, Szentesre, és Lakitelken át Szolnokra is. Kiskunfélegyháza optimális szálláshely a kirándulónak, hiszen a közelben található Bugac, a híres kiskunmajsai fürdő, a Tőserdő és a Tősfürdő, Ópusztaszer és a Kiskunsági Nemzeti Park.
Kiskunfélegyháza Budapesttől közúton alig 100 km-re található, amely az autópályának köszönhetően mindössze egyórás utat jelent.

Története
 

Őstörténet, népvándorláskor
A település pleisztocén kori üledékeken terül el. A legrégebbi muzeális értékek a pleisztocén végéből származó futóhomokrétegből kerültek elő. Az ősállatok és -növények nyomaira Szalay Gyula nyomán figyeltek fel: cirbolyafenyő, ősi mohanövényzet és csontok. Mindezek egykori tundra-jellegű klímáról tanúskodnak.
Az ember megjelenéséről tárgyi emlék nem tanúskodik. Csak a neolitikumból vannak emlékek, de Csongrád megyei ásatásokból sejthető az emberi jelenlét. Mindössze egy neolit (vagy inkább bronzkori) emlék van, egy 1973-ban előkerült baltafej, amit a Kiskun Múzeumban őriznek. A további régészeti anyagegyüttes feldolgozását hátráltatta, hogy a múzeumban évekig nem dolgozott régész, az előkerült leletek pontos lelőhelye ismeretlen maradt. A terület az 5. századig a szarmatáké volt, a század közepén a hunok, majd a hunok uralma alatt élő szkírek birtokába került. A szkírek nyomait egy 1901-es lelet fotós dokumentációja őrzi, a lelet a kecskeméti Városi Múzeumban pusztult el az első világháborúban. Az avarok a 6-7. században hoztak létre kisebb településeket a környéken. Számos avar sír került elő.
 

Honfoglalás, Árpád-kor
A honfoglalás korából szórványemlékek vannak. Egy 1970-es ásatás (H. Tóth Elvira vezette) során előkerült tarsolylemez viselője részt vett a 924-es kalandozásban.
István király rendelete alapján felépült az első keresztény templom, amit ma a Templom-halom rejt. Jelenleg (2008 nyara) ásatások folynak a területen.
A kunok IV. Béla idején érkeztek a területre, először 1239-ben, majd 1246-ban. A kunok szállásterületei érintették Félegyházát.
 

Anjou-kortól 1727-ig
Az Anjou-kor a kunok feudalizálódásának időszaka. A folyamat Zsigmond uralkodása alatt gyorsult fel. Okleveles emlék 1389-ben említi először Félegyházát Feleghaz alakban: az irat megtiltja a szeri nemeseknek, hogy a Szegedről Szeren, Félegyházán átutazó kereskedő polgároktól vámot szedjenek. Félegyháza tehát a Budára vezető kereskedelmi útvonal mentén feküdt. Azt azonban nem tudni, hogy mezőváros volt-e, és mikor vált a 17. századi Kiskunság részévé. (Kiskunság megnevezés a 16. század előtt nem létezett.) A Templom-halomból szegényes Anjou- és Zsigmond-kori leletanyag került elő (Bálint Alajos, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója vezette az ásatást). Érdekesség, hogy kun lakosságra valló temetkezési forma nem került elő.
A török a mohácsi vész után teljesen elpusztította Félegyházát. Buda ostroma után Szulajmán az Alföld számos más városával együtt felégette, Kemálpasazáde feljegyzése szerint 1526. szeptember 27-én. A feljegyzés szerint „Feleghasz”, „Kamika”, „Perlek”, „Kecskeme”, „Peszir” városok fegyverrel próbáltak ellenállni. A terület elnéptelenedett.
1699-ben I. Lipót a Jászkunságot (a Kiskunság, a Nagykunság és a Jászság összefogaló neve az egykori okiratokban) elzálogosította. Félegyháza területe ekkor még mindig néptelen. A Rákóczi-szabadságharc után a Német Lovagrend ideiglenes zálogbirtokként bírhatta a Jászkunságot. 1731-ben lemondtak a területről, a joghatóság a Pesti Invalidusok Házára szállt.
 

18-19. század
Az újbóli betelepülés valószínűleg már 1727-ben megkezdődött. A telepítési felhívás 1743-ban történt, Podharadszki György, a Jászkun Kerület kinevezett adminisztrátora bocsátotta ki. Fennmaradt a jászfényszarusi telepesek levele.
1745-ben Mária Terézia engedélyezte a korábban jogtalanul eladott területek visszaváltását (redempcióját). Megerősítette a jászok és kunok régi kiváltságait, mentesültek a jobbágyi kötelezettségek alól. Ezért a szabadságért 573 000 forint zálogot kellett fizetniük. A megváltott területek redempciós összege: Félegyháza földjéért 12 100 Ft, Ferencszállás pusztáért 7000 Ft, a fél Galambos pusztáért 5000 Ft, a fél Kisszállás pusztáért 2750 Ft, Félegyháza nagyvendéglőért 2000 Ft, összesen 28 850 Ft. Ezt az összeget még nem fizették ki, mikor 1753-ban 6000 forintért megváltották Csólyospusztát, 1758-ban 5000 forintért Galambos puszta másik felét. A város határa ezzel 58 000 katasztrális holdra nőtt.
1774-ben Kiskunfélegyháza mezővárosi rangot kapott Mária Teréziától, mely státusz évi 4 országos vásár tartását engedélyezte. Ekkor már épült a város barokk temploma, aminek a köveit a régi Félegyháza török által pusztított temploma köveiből építettek.
Félegyházát a kereskedelem emelte a többi kiskun telep fölé. Kiskunfélegyházán a görögök voltak az első kereskedők, akik az egykor híres keleti levantei kereskedelem hagyományait hozták magukkal, s a várost bekapcsolták a Hanza városok felvonulási területébe. Félegyháza telepítőinek a mezőgazdaság volt a főfoglalkozása. A városi rang és a vásártartási jog elősegítette ugyan egyes iparágak fejlődését (kovács, bognár, szíjjártó, szűcs stb.), s a kiegyezés utáni konjunktúra létrehozott egy viszonylag jómódban élő réteget, de a mezőgazdaság monokulturális jellege megmaradt. A város ipara a 19. század végén indult fejlődésnek (malomipar), majd az 1950-es évektől folytatódott (vegyipari gépgyár, műanyaggyár, cipőgyár).
A 19. században a polgárság újszerű igényeit jelzik a középületek: az első, klasszicista városháza, amit az új építésekor lebontottak, a szintén klasszicista Hattyú-ház, amiben Petőfi Sándor apja bérelt mészárszéket, a régi Duttyán vendégfogadó. A század második felében Budapesten már virágzó építészeti stílusokban épületek a házak: a neoreneszánsz Szent István-templom, Klazsik-ház, a romantikus Holló-ház, az eklektikus Kalmár-kápolna, ami alapítványi templomként épült. A századvégen a műpártolás is jelentős volt, a Kalmár család magánkápolnát építtetett, az általuk szponzorált fiatal festők pedig akár Párizsba is elutazhattak, így Holló László. A századfordulón épült fel az új városháza szecessziós stílusban, és rengeteg polgári lakóház, kialakult a mai Félegyháza utcarajza.

A város jelene
A Szent János tér Kiskunfélegyháza egyik legszebb tere
Kiskunfélegyháza napjainkban is jelentős iskolaváros. Több gimnázium és középiskola is található a városban. Az oktatási intézmények a város térségén túl is rengeteg diáknak kínálnak tanulási lehetőséget. A legrégebbi és leghíresebb iskola a Móra Ferenc Gimnázium, amely most is a régió egyik legismertebb gimnáziuma. A városban sok cég termel, amely több száz embernek biztosít munkalehetőséget a térségben.
Több száz ember fordul meg a városban egészségügyi célból. A betegellátásban kiemelt jelentőségű a Városi Kórház.
Kiskunfélegyházán szintén sokan fordulnak meg nap, mint nap bevásárlási céllal. A városban szuper- és hipermarketek széles skálája van jelen, és jelenleg is több építése zajlik. A városba érkezők célbajutását segítik a helyi buszjáratok, amelyek rendszeresen indulnak a Vasútállomásról és a Szent János térről.

Városrészek

A Szent István- („Kéttornyú”) templom felépítése történelmet írt.
·    Árpádváros
·    Bankfalu
·    Bikahegy
·    Erdélyváros (Tisztviselőtelep)
·    Kossuthváros
·    Közelszőlő és Móraváros
·    Molnártelep
·    Petőfi lakótelep
·    Petőfiváros
·    Rákócziváros
·    Városkert (korábban Juronovits-telep)
 

Kultúra

Látnivalók
·    A városháza (tervezte Morbitzer Nándor és Vas József, 1911)
·    Köllő Miklós: Petőfi-szobor
·    A Kálvária székelykapuval
·    Városközpont, Gorkij utcai üzletház
·    Buszpályaudvar (2004-ben átadva)
·    Premodern vasútállomás
·    A Hattyú-ház
·    Szabó Kúria, mai Innovációs Központ
·    Szent István templom hivatala
·    Az Órás ház (Deák Ferenc utca)
·    Hősök parkja, első világháborús emlékmű

Műgyűjtemények
·    Kiskun Múzeum
·    Móra Ferenc Emlékház (Móra Ferenc szülőháza)
·    Petőfi Sándor Emlékszoba (Dulity Tibor festőművész állandó kiállításával)
 

Műemlékek
Egyéb nevezetes építmények
·    A „ligetös” főutca – Európa egyik leglátványosabb főutcája a leghosszabb platánfasorával. A fák védettek.
·    Kalmár-kápolna (Móra Ferenc tér)
·    Az ország egyetlen működő piramisa, a volt Piramis Diszkó, korábban ezoterikus központ.
·    Móra Ferenc Gimnázium épülete (Alpár Ignác tervezte, Kossuth Lajos u.)
·    Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskola, az egykori Tanárképző Főiskola, udvarán a költő szobrával (Kossuth u.)
·    Fürdőszálló (volt Arany Páva étterem, ma használaton kívül, leromlott állapotban)
·    nevezetes polgárházak a századfordulóról (Kanizsai-ház, Propper-ház, Fekete-ház, Bánhidy-ház, Kocsis Ferenc-féle ház,    Postapalota (Kiskunfélegyháza), Hoffer Imre háza, Hoffer József háza, Bányai-ház, Európa Szálló, Kiss Lajos-féle ház, Tarjányi-ház)
·    Közgazdasági Takarékpénztár épülete (tervezte Karvaly Gyula)
·    Városi Bíróság épülete
·    Fürdőszálló épülete
 

Köztéri szobrok
·    Móra Ferenc szobra (Móra Ferenc tér)
·    Petőfi-kút (Petőfi tér)
·    Petőfi szobor, Köllő Miklós alkotása (Petőfi tér)
·    „Kőkáposzta” szökőkút, Kovács Ferenc alkotása (Béke tér)
·    Kovács Ferenc: Citerás
·    Hősök Parkja (Hősök tere): Első világháború emlékmű (Morell Mihály domborműveivel), Kossuth Lajos és Petőfi Sándor mellszobraival
·    Nepomuki Szent János-szobor (Szent János tér)
·    Szoborpark Kovács Ferenc alkotásaiból (Dr. Holló Lajos út)
·    Angyalos kút (özv. Kalmár Józsefné, az utolsó kiskun kapitány özvegye fúratta a város első közkútját, melyre öntöttvasból talapzatot és angyalfigurát helyeztek.)
 

Strand
Kiskunfélegyházi Strand és Uszoda vize alkáli-hidrogénkarbonátos, metakovasav tartalmú gyógyvíz, mely összetételénél fogva elsősorban reumás megbetegedések gyógyítására alkalmas. Hét medence és sok más szolgáltatás üzemel. A gyógyvizet az 1960-as években fedezték fel. (Bár fürdő már korábban is létezett, külön férfi és külön női belépő napokkal.)
 

Rendezvények, fesztiválok
·    Kiskun Napok
·    Városalapítók Napja
·    Gasztronómiai Fesztivál
·    Libafesztivál
·    Zöld Nap
 

Híres emberek
A város szülötte többek között:
·    Átányi Molnár László színész, színikritikus, író, publicista, színházi szakíró, színészpedagógus, akadémiai tanár.
·    Móra Ferenc író.
·    Petőfi Sándor a hivatalos álláspont szerint ugyan nem itt született, de gyermekkorát itt töltötte, és nagy hatással volt rá a város. A költő félegyházinak érezte és vallotta magát.
·    Balogh Erika színművésznő
·    Bense Zoltán hegymászó
·    Falu Tamás költő
·    Fekete János pedagógus, helytörténész
·    Gubcsi Lajos költő
·    Holló László festőművész
·    Huszka József néprajzkutató
·    Julesz Miklós orvos, belgyógyász, endokrinológus, az MTA tagja
·    Keresztesi Béla (1922–2001) erdőmérnök, az MTA tagja
·    Kovács Ferenc (1926–1990) kétszeres Munkácsy-díjas szobrászművész
·    Magyari Béla űrhajós
·    Tarjányi István hegymászó
·    Rothman Lenke illusztrátor, díszlettervező
·    Szántó Piroska festő, grafikus.
·    Varga Béla sebész, kötöttfogású birkózó
 

Kiskunfélegyháza díszpolgárai
A cím adományozásának sorrendjében:
·    Kossuth Lajos
·    Fekete János helytörténész (1995)
·    Szántó Piroska (1998)
·    Kapus Béla (2004) karnagy
·    Fazekas Ágoston (1904) Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja
 
Kiállítóhelyek, művelődés
A városban öt hely fogadja a kiállító alkotókat. Az Ipartestületi Székház, a Kiskun Múzeum, a Petőfi Sándor Városi Könyvtár, a Móra Ferenc Művelődési Központ és a TEMI Szakmaközi Művelődési Ház. Korábban, a városi könyvtár új szárnyának átadása előtt (2008) a Móra Ferenc Művelődési Központhoz tartozó Korona Galéria várta a kiállítani vágyó művészeket, ez azonban 2008-ban megszűnt, az épület (a Holló-ház) korábban közművelődési feladatokat ellátó funkciójával együtt (e házban működött, Holló László szülőházában a Holló László Képzőművész Kör, tánciskola is).
Magyarország kortárs alkotói közül is sokan, köztük Sáska Tibor, Dulity Tibor, Bors Ildikó, is maga mögött tudhat egy-egy jelentősebb kiállítást.
 

Forrás: wikipedia