Tekintélyelvűség felé sodródva
Tekintélyelvűség felé sodródva
Hidegen elutasították Orbán próbálkozásait
Magyarország valójában arra példa, mennyire törékeny lehet a demokrácia, még Európa közepén is - írta a The New York Times. A Berliner Zeitung szerint Orbán Viktor keddi brüsszeli látogatása sikertelenül zárult, hiszen korábban a kormányfő a viták gyors és egyszerű rendezéséről beszélt.
Magyarország valójában arra példa, mennyire törékeny lehet a demokrácia, még Európa közepén is - írta a The New York Times. A vezető amerikai liberális napilap kifejtette: "úgy tűnik, (Orbán Viktort) felbátorította az, hogy az Európai Unió meggyengült a szuverén adósságválság miatt". Hozzátette, Franciaország, Finnország és Hollandia nacionalista pártjai is megkísérelték, hogy politikai célokra használják fel az adósságválságot.
A The American Interest című amerikai politikai-gazdasági magazinban Francis Fukuyama megállapította: az új magyar alkotmányos berendezkedés formailag nem sokban különbözik a brit "demokratikus diktatúrától", vagyis a westminsteri modelltől. Ami miatt a magyarországi rendszer mégis rosszabb, az a hatalomgyakorlás módja - írta a világhírű amerikai politológus, hozzátéve, a brit rendszer a mértéktartás miatt működött az angol történelemben: a kísértés ellenére kevés kormányfő használta fel többségét arra, hogy elnyomja az ellenzéki sajtót. Azt írta, "senki sem bízik benne, hogy Orbán Viktor és a Fidesz felelősen fogja használni hatalmát", szerinte "az új magyar alkotmány elsősorban nem attól rossz, ami benne van, hanem attól, amit felfed szerzőinek hosszú távú hajlamaiból". Fukuyama szerint "a legfontosabb intézményes hatalmi fékek azok, amelyeket az Európai Unió és a szélesebb nemzetközi közösség gyakorol".
Tekintélyelvűség felé sodródó ország
A The Christian Science Monitor bostoni lapban R. Daniel Kelemen professzor, a New Jersey-i Rutgers Egyetem kutatója arról írt: "a demokrácia jövője Magyarországon semmi esetre sem biztos. Az EU-nak nagy nyomást kell gyakorolnia, hogy az Orbán-kormány Magyarországon az elkövetkező hónapokban ne szilárdíthassa meg az egypárti uralmat". A szerző szerint ha nem lenne az EU tagja, Magyarország, "könnyen belecsúszhatna" az ukrán vagy az orosz típusú tekintélyuralomba.
A brit Economist-csoporthoz tartozó brüsszeli hetilap, a European Voice úgy vélekedik: a kormány várhatóan módosításokat javasol majd a jegybanki szabályozásban, hogy biztosítsa a tervezett hitelmegállapodást.
A European Voice kommentároldalán két norvég jogász hangot adott azon véleményének: az EU jelenlegi tagállamai közül Magyarország jelenti az első igazi kihívást arra vonatkozóan, "mennyire hatékony az uniós jog a tekintélyelvűség felé sodródó országok elleni védőfalként".
A londoni Financial Times elemzője szerint az az IMF álláspontja, hogy Magyarország elboldogulhat pénzügyi mentőcsomag nélkül, ha a dolgok nem fordulnak rosszabbra az euróövezetben, ám egy újabb euróövezeti sokk esetén Budapestnek nehézségeket okozhat külső pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése – írja az MTI.
"Be van programozva" a konfliktus
A Berliner Zeitung baloldali német lap Orbán Viktor keddi brüsszeli látogatásáról azt írta: a miniszterelnök útja sikertelenül zárult, hiszen korábban a kormányfő a viták gyors és egyszerű rendezéséről beszélt, az Európai Bizottság elnöke viszont "hidegen elutasította Orbán próbálkozásait", hogy "kicsinyes alkudozással vessen véget" a kötelességszegési eljárásoknak.
A Tages-Anzeiger svájci lap arról cikkezett, hogy Orbán Viktor pártja vissza akarja foglalni "a főváros utcáit és tereit". A zürichi újság a március 15-i térfoglalások kapcsán megjegyezte: "be van programozva" az ellenzéki tüntetők konfliktusa Orbán híveivel és a rendőrséggel. A lap idézte a magyar szélsőjobboldali csoportok tevékenységét dokumentáló budapesti Athena-intézet véleményét: 2012-ben jelentősen nőni fognak az utcai konfliktusok. A cikk szerint miközben Orbán támogatottsága apad, a baloldali parlamenti pártok nem tudnak profitálni ebből, és az új mozgalmak még csak most épülnek föl, egyelőre "nincs se programjuk, se személyiségeik". A lap arról is írt, hogy Orbán Viktor a maga oldalára állította a szélsőjobboldali tábor vezető figuráit, akik ma már neki mozgósítják híveiket. A svájci újság szerint "minél inkább tömeggyűlésekre hagyatkozik Orbán, annál inkább függeni fog a szélsőjobboldaltól"; a következő lépés az lesz, hogy külföldön tartanak utcai demonstrációkat mindkét oldal mellett.
A magyar médiaszabályozást bírálta Peter Klein, a Brit-kolumbiai Egyetem Posztgraduális Újságíró-iskolájának igazgatója a kanadai The Globe and Mail napilap internetes kiadásában csütörtökön megjelent, a magyar kormányfőhöz intézett nyílt levelében. A szerző hangoztatta: 20 éve még nem gondolta, hogy a Fidesz nevében épp a "demokrata" szót kellene majd egyszer megváltoztatni.
168 Óra
Magyarország továbbra is heves érdeklődést vált ki a világban
A magyar kormány politikáját kritizáló nemzetközi újságcikkek véleményével szemben belgiumi magyar professzorok az ellenzék lejárató kampányát gyanítják a Magyarország elleni sajtóbírálatokban; álláspontjuk a La Libre Belgique című brüsszeli napilap véleményoldalán pénteken jelent meg.
Az öt professzor (Paul Mandy, Jen Bango, B. Nagy János, Hevesi László és B. Nagy Ottó) szerint az Orbán Viktor miniszterelnök elleni támadások aránytalannak tűnnek. A Belgiumban és Németországban oktató, magyar származású professzorok a jelentősen meggyengült ellenzéktől kiindult lejárató kampányt sejtenek az elmúlt hónapok sajtóbírálatai mögött. A szerzők kitértek az új alkotmány születésének körülményeire, megemlítve, hogy az alaptörvény elfogadását illetően széles körű nemzetközi konzultációt végeztek, a szocialista párt viszont felállt a tárgyalóasztaltól.
A médiatörvényt illetően utaltak arra: a kormány tavaly gyorsan gondoskodott az Európai Bizottság aggodalmainak orvoslásáról, és „a vihar elcsitult". Ugyanez várható szerintük az Európai Bizottság által indított három kötelezettségszegési eljárás kapcsán is. A professzorok igazi problémának a gazdasági válságot és a magyar háztartások eladósodottságát tartják. Úgy vélték, ezeknek a problémáknak kellene megjelenniük a nemzetközi sajtóban is, „a túlzott és a jelenlegi ellenzék által kezdeményezett intézményes vita helyett". A kormány melletti január 21-i tüntetés „megmutatta a magyar lakosság igazi arcát" - zárult cikkük.
A Format osztrák gazdasági hetilap szerint Ausztriának történelmi kötelessége adni egy esélyt Magyarországnak, „Orbán Viktor ellenére is". Noha a Fidesz liberálisként határozta meg magát, kiderült, kálvinista protestánsokként a magyar nacionalizmus hagyományát képviselik, ami „osztrákellenes gondolkodást és érzelmeket" jelent. „Orbánt antidemokratikusnak vagy akár neofasisztának minősíteni ezért egy kicsit pontatlan is. Ő egyfajta önjelölt hazafi" - írta a Format, megjegyezve, feltehetően minden más európai kormány felhasznált volna alkotmánymódosításokra egy kétharmados parlamenti többséget.
A Le Nouvel Observateur Orbán Viktor, Európa páriája címmel közölt kétoldalas elemzést a magyar kormány politikájáról. A francia baloldali hetilap szerint „amióta a szavazatok 52 százalékával és elsöprő, kétharmados parlamenti többséggel 2010 májusában visszatért a hatalomba, az egykori baloldali ellenzékiből jobboldalivá vált (politikusból) egy kezdő autokrata lett, aki fokozatosan siklik egy nacionalizmustól átitatott tekintélyuralom felé". Az írás megemlítette, hogy az Európai Bizottság és az IMF „erőjátékba" kezdett Orbánnal, aki már „felemelte a fehér zászlót", miután szüksége van az IMF-hitelre. „De sajnálattal, mintha Magyarország nemzetközi imázsának romlása kevésbé érdekelné, mint jelenlegi befolyása hazájában" - írta a lap, amely szerint Orbán és a Fidesz még mindig nagyon népszerű Magyarországon, miközben az ellenzék megosztott. „A kaméleon Orbán Viktorra ezért még sok nap várhat a hatalomban" - zárta írását a Le Nouvel Observateur.
Tűrhetetlen állapotok Európában címmel számol be a moszkvai holokausztkonferenciáról a Kommerszant pénteken. A tekintélyes politikai-gazdasági napilap szerint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Kelet-Európa országainak szánta megállapítását, amely szerint „erkölcstelen átírni a háború történelmét, egyenlőség jelet tenni az áldozatok és a hóhérok, a felszabadítók és a megszállók között". Az Európa Tanács főtitkárának védnöksége alatt zajló moszkvai tanácskozás résztvevői példákkal támasztották alá az orosz külügyminiszter véleményét - írja a lap. A legpesszimistább Tatjana Zsdanok lett európai parlamenti képviselő értékelése volt, aki, a Kommerszant szerint kijelentette, hogy „Európában minimum egy újfasiszta rendszer létezik: Orbán Viktor kormányfő korlátozta a sajtószabadságot, leváltotta a bírákat, megszüntette a központi bank és az állampolgári jogok országgyűlési biztosainak függetlenségét". Zsdanok - mint a lap idézte - kijelentette, hogy „Magyarországon ma a zsidó emberek a félelem légkörében élnek".
A Rzeczpospolita című konzervatív napilapban Jan Winiecki, a lengyel monetáris tanács tagja Latin-Amerika baloldali rezsimeihez hasonlította a magyar kormányt. Winiecki szerint a szocialistákon kívül az Antall-kormány is felelős Magyarország jelen gazdasági helyzetéért. Orbán Viktor kormányzatáról azt írta: „a gazdasági döntések és a politikai pózok szempontjából a Fidesz kormányzása és politikusainak viselkedése Latin-Amerikába illene, főleg az 1980-as évekbe és a mostani balos rezsimekbe, Venezuelától, Perun, Ecuadoron és Bolívián keresztül egészen Argentínáig". A szerző szerint Magyarországot hosszú ideig alacsony gazdasági növekedés várja, de „az újabb latin-amerikai ötletek bevezetése" visszaesést is eredményezhet.
A Gazeta Wyborcza baloldali liberális napilap idézte a magyar kormányfőt méltató Józef Michalikot, a lengyel püspöki kar vezetőjét. Michalik - akinek könyvben publikált interjújából közölt részleteket a lap - a magyar kormányfőt példás vezetőnek tekinti, mert „a politikusoknak erkölcsi szabályokat kell követniük, és nem azt választaniuk, ami a legkönnyebb". Véleménye szerint a magyar miniszterelnök politikájának komoly erkölcsi megalapozása van. „Erre az elvhűségre van szükségünk" - állította az érsek.
HetiVálasz